Jupiter és a teve

Egy szép napon trónusa elé járult a ló, és így szólt: - Emberek-állatok ura és királya! Akármerre járok-kelek, mindenütt azt hallom, hogy széles e világon nincs szebb állat nálam. Belenéztem már egy-két tó tükrébe: mondhatom, nekem magamnak is az a véleményem, hogy szép vagyok. De úgy gondolom, azért nem ártana, ha még egyet-mást változtatnál rajtam. - Ugyan mit? - kérdezte Jupiter mosolyogva. - Mondd csak el bátran, és ha lehetséges, megpróbálom a dolgot. A ló olyan beképzelt volt, hogy nem is vette észre Jupiter elnéző mosolygását. - Mindenesetre sebesebben bírnék futni - mondta -, ha a lábam valamivel karcsúbb lenne. - Ennyi az egész? - kérdezte Jupiter. A ló nekibátorodva folytatta: ... A nyakammal sem vagyok egészen elégedett. Szó se róla, szebb, mint például a farkasé vagy a juhé, de még mindig nem elég szép az íve, s amellett egy kicsit vastag is. Ha olyan lenne például, olyan hosszú és hajlékony, mint a hattyúé... - Folytasd - biztatta Jupiter. ...azonfölül bizonyára rám férne, hogy valamivel még erősebb legyek: még erősebb pedig úgy lehetnék, ha valamivel szélesebb szügyem lenne. Végül pedig... - Végül? - kérdezte mosolyogva az emberek és állatok ura. - Végül - mondta a ló -, ha már arra rendeltél, hogy az embert hordozzam a hátamon, igazán megkímélhettél volna az örökös nyergeléstől, és rá is teremthetted volna a nyerget a hátamra. - Rendben van - mondta Jupiter. - Légy egy kis türelemmel és mindjárt meglátod... A ló várakozott, Jupiter pedig fölemelte jobbját: felhő gomolyodott föl a királyi trón mögött, aztán előlépett a felhőből egy rút teve. - Tessék - mondta Jupiter a lónak. - Ezt akartad? A ló szólni se bírt rémületében. - Látod? - mondta Jupiter. - Karcsúbb lábat akartál: itt van. Hosszabb nyakat akartál: itt van. Szélesebb szügyet akartál: itt van. Végül azt mondtad, bár teremtettem volna a hátadra nyerget. Hát az is itt van: a rátermett nyereg. Nézd meg jól a mintát, aztán mondd meg, akarod-e, hogy átalakítsalak. Nem, nem! - tiltakozott még mindig remegve a ló. - Hát akkor menj, és örülj, hogy olyan vagy, amilyen, és ne akarj más lenni - mondta az emberek és állatok ura. - Hogy pedig egyszer s mindenkorra leszokjál a nagyravágyásról, ezt is meghagyom - mutatott a tevére. - Valahányszor ránézel, mindig jusson eszedbe oktalanságod, és sose felejtsd el: ne a más képességeit irigyeljük, hanem a magunkéit pallérozzuk.